Talán ez a négy szó írja legjobban azt, hogy mi is Ausztrália valójában.Ez a világ legősibb földterülete, itt alakultak ki a máig létező legősibb emberi közösségek (az Aboriginal-ok), ez az az ország, ami jóllehet csak 200 éves múltra tekint vissza, de felölel egy egész kontinenst. Habár minden negyedik ember bevándorlóként érkezett az országba, mindegyikük részét képezi a világ ezen időtlen területén kialakult modern társadalmának.
Ha azt hallja valaki, hogy Ausztrália, akkor elsőként talán a koalák és a kenguruk, az Ayers Rock (ősi nevén Uluru) vagyis a nagy vörös szikla, az angol fegyenctelepek, vagy netán a Sydney-i Operaház jut eszébe, de ezen dolgokon kívül nem sokat tudna mondani erről az ifjú, de hatalmas országról.
A lehetőségek hazája – így lehet a legjobban összegezni, hogy mi is ma Ausztrália.
Akárcsak Amerika a 1900-as évek elején, napjainkban Ausztrália is tárt karokkal várja a bevándorlókat a világ minden szegletéből. Minden szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy a bevándorlás jelenleg központi kérdés Ausztráliában. Egyes becslések szerint, 2050-re közel 35 millióra duzzad a mostani 23 milliós lakosság – a bevándorlásnak köszönhetően.
Mivel Ausztrália területe 32-szer nagyobb mint Nagy-Britannia és 83-szor nagyobb mint Magyarország, így mérhetetlenül sok kiaknázatlan terület áll az odaérkezők rendelkezésére.
Az ország népességfelvevő képessége alapvetően ennek a hihetetlen méretű szabad földterületnek köszönhető: a népsűrűség mindösszesen 3 fő/km2 – az Egyesült Államokban ez a szám 32 fő/km2, hazánkban pedig 108 fő/km2. Ezzel Ausztrália a fejlett országok közül a legkiemelkedőbb helyet foglalja el.
Ausztrália nem csak hatalmas munkaerő-felvevő képessége miatt roppant vonzó cél; az állam ugyanis kiemelten támogatja az odaérkező külföldi diákokat és sok más országgal ellentétben azt is elősegíti, hogy ezek a diákok akár dolgozhassanak is részmunkaidőben. Tudvalevő ugyanis, hogy Ausztrália kiemelten támogatja az oktatást, és sokkal kedvezőbb áron kínál tanulási lehetőséget világszínvonalú egyetemein, fő-, de akár középiskoláiban is, mint a hasonló jellegű brit vagy amerikai iskolák.
Az ausztrál kontinens egyéb és talán közismertebb különlegességeit annak köszönheti, hogy földtörténeti távlatokból nézve viszonylag hamar levált az őskontinensről, és így olyan egyedi földrajzi és ökológiai jellegzetességekkel bír, amikhez még csak hasonló sem található sehol másutt Földünkön. Az ausztrál kormány jelenleg is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a teljességgel egyedülálló élővilágot megőrizze és továbbadja a jövő generációinak.
A kontinens meglehetős változatosságot mutat a tekintetben is, hogy a sivatagitól a szubtrópusiig mindenféle éghajlat megtalálható rajta.
Fontos észben tartani azt, hogy mivel az ország az Egyenlítőn túl helyezkedik el, így az évszakok fordítva követik egymást: amikor nálunk tél van, Ausztráliában akkor van nyár és fordítva. No persze, mivel Magyarországhoz képest az ausztrál kontinens a világ másik felén van, az időeltolódás is jelentős: Sydney-t alapul véve az ausztrálok kerek 10 órával járnak előttünk.
Az ország legsűrűbben lakott területén – New South Wales-ben (Új-Dél-Wales) – a nyári átlag középhőmérséklet 22° Celsius.
Mindazonáltal ez a szám ne tévesszen meg senkit, az ausztrál nyár hosszú és forró, kiváló lehetőségeket nyújtva mindazoknak akik ezen évszak szerelmesei.
A telek ezzel szemben viszonylag enyhék, csapadékosak, a nagyvárosokban ritkán süllyed fagypont alá a hőmérő higanyszála.
Ausztrália állami és politikai berendezkedését tekintve jelentősen eltér az európai átlagtól.
Az országot e tekintetben leginkább az Amerikai Egyesült Államokhoz lehet hasonlítani.
Ausztrália is szövetségi állam, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy jelentős önrendelkezéssel bíró, úgynevezett államok és territóriumok szövetségéből áll.
Népességük szerinti sorrendben ezek az államok: New South Wales (Új-Dél-Wales), Victoria, Queensland, Western Australia (Nyugat-Ausztrália), South Australia (Dél-Ausztrália) és Tasmania. A két terület avagy territórium pedig az Australian Capital Territory (Ausztrál Fővárosi Terület) és a Northern Territory (Északi Terület).
Habár az ország fővárosa, politikai és közigazgatási központja Canberra (ami az Ausztrál Fővárosi Területen belül helyezkedik el), közismert tény, hogy Ausztrália szíve és motorja a New South Wales-ben lévő Sydney.
Sydney nem csak a területét és népességét tekintve is a legnagyobb ausztrál város, de ez az ország gazdasági és kereskedelmi és persze bevándorlási központja is.
A Victoria-ban található Melbourne talán a második legismertebb a kontinens nagyvárosai közül, nem véletlenül, ugyanis Melbourne-t tartják Ausztrália kulturális fővárosának.
Az ország túlpartján fekvő Western Australia központja nem más, mint Ausztrália legdinamikusabban fejlődő városa, a feltörekvő Perth.
Említést érdemel még a Queensland-i Brisbane, ami habár sok turistát vonz évről évre, kevesen tudják, hogy valójában nem Brisbane az odalátogatók célja, hanem sokkal inkább a Great Barrier Reef (Nagy Korallzátony) a Gold Coast és szomszédjai, hiszen maga Brisbane még közvetlen tengerparti kapcsolattal sem rendelkezik.
Bevezetőnk lezárásaként fontosnak tartjuk, hogy szóljunk néhány szót az ausztrál politikáról is.
Ausztrália, a Brit Nemzetközösség tagja és mint ilyen, demokratikus többpártrendszerű. Választásokat 3 évente tartanak, két kamarás parlamenti rendszer alkotja a törvényhozást. A demokratikus hagyományok mélyen gyökereznek az ausztrál köztudatban, ennek talán egyik legékesebb példája, hogy a világon második helyen itt kaptak először szavazati jogot a nők. Nem mellesleg a jelenlegi miniszterelnök – Julia Gillard – Ausztrália első női miniszterelnöke is a közelmúltban lépett hivatalába.
Mi, a CSE Australia dolgozói őszintén reméljük, hogy a fenti kis összefoglalóval sikerült érdekes és egyben informatív képet festenünk erről a valóban nagyszerű országról.
Amennyiben még többet szeretnél tudni Ausztráliáról, a területekről, nagyvárosokról, az ott élő emberekről és érdekességekről, kérjük tekintse meg további ismertetőinket.