Rólunk mondták

Gárdonyi Noémi és családja

A mi történetünk 2014 Karácsonyán kezdődött, amikor egy télből nyárba utazás keretén belül meglátogattuk a barátainkat Dél-Ausztráliában Adelaide-ben. Szinte azonnal szerelembe estünk a várossal, a gyönyörű tiszta környezettel, a mosolygós nyitott emberekkel, mindenkit magával ragadott a hely hangulata, a ’no worries’ életvitel. A gyerekeink az első nap közölték, ők itt akarnak élni és nem is jönnének haza, mi a második naptól kezdtük igazán érezni, hogy ez több lesz egy szimpla nyaralásnál.

Mivel otthon jó életünk volt, mindketten tettük a dolgunkat, nem azért akartunk a Föld másik végére költözni, mert nekünk otthon nem jó, hanem mert Ausztrália és a kaland hív, így kidolgoztuk a megfelelő stratégiát: belevágunk az állandó lakosi vízum megszerzésébe. Nekünk a diák és egyéb más vízum nem volt opció, túl nagy kockázat két gyerekkel, akkor inkább maradunk. A folyamat hosszú volt és időközben ügynököt kellett váltanunk ekkor ismertük meg Editéket. Már az általuk szervezett Budapesti előadáson láttuk a magabiztosságot, a tudást és tapasztalatot, amit a CSE Ausztrália képvisel. A folyamat során sok minden változott, listák nyíltak (majd záródtak) szakmák jöttek mentek, szigorítottak, húztak még egyet-kettőt a feltételeken, éppen ezért nem tudtuk volna nélkülük megcsinálni.

Két és fél év kemény munka, sok befektetett energia, ráfordított idő és hosszú várakozás után Júniusban megkaptuk a letelepedési vízumot Ausztráliába. Tudatosan készültünk a nagy útra, mint egy rendesen ’ túlhordott terhesség’ volt időnk felkészülni lélekben és fizikailag is ekkora váltásra. Mi is és a gyermekeink is nagy izgalommal és elszántsággal vágtunk bele az új életünkbe, a KALANDBA. Sokan mondták milyen bátrak vagyunk, mi pedig azt mondjuk, hogy idős korunkra nem akarjuk majd megbánni, hogy akkor a félelem vagy ragaszkodás a karrierhez, vagy akár külső nyomás miatt nem mertem belevágni. Mikor ha nem most, ez aztán a kihívás… Júliusban érkeztünk Adelaide-be és azóta is élvezzük minden pillanatát, hihetetlen jó látni ahogy a gyerekek gyorsan felvették a ritmust és imádják az iskolát (otthon azért ez nem egészen így volt) mi pedig minden nap hálát adunk, hogy itt élhetünk az óceán parton.

Köszönjük nektek CSE Ausztrália, hogy megvalósíthattuk az álmunkat!

Vissza