Lassan egy éve Ausztráliában élek. Nem bántam meg a döntésemet. Egyedül érkeztem, azzal a céllal, hogy körülnézek, vajon tudnék-e itt lakni?! Angol nyelvterület, kellemes időjárás, érdekes emberek a világ minden tájáról... Először nem szerettem Sydney-t, de amióta itt élek már másképp vélekedem róla. Az első pozitívum akkor ért, amikor lesétáltam a Bondi Beachre hajnalban és a hullámokat figyeltem. Ilyenkor azt gondolom: "na ez az egyik ok, amiért itt vagyok".
Sydneyben visszatért a motivációm, a tenni akarásom, a bizonyítási kényszerem. Az állampolgárságig vezető út nagyon hosszúnak és nehéznek tűnik, sok pénzt és energiát felemésztve a munka és a tanulás. Azt hiszem pont ez motivál. Egy kihívás számomra. Végig akarom csinálni, mert reménykedem, hogy a jövőben megéri majd az erőfeszítés. Ausztrália gazdaságilag stabil, a munkabérek jók és a közbiztonsággal sincs baj. Egy gyönyörű, nyüzsgő világvárosban élek, szerintem egyenlőre jó helyen vagyok.
Köszönöm a CSE Australia csapatának a bíztatását és a szakszerű ügyintézést. Közösen kiutat találtunk a letelepedéshez szükséges lépésekre. Segítettek elintézni a betegbiztosítást, orvosi vizsgálatot, főiskolát, diákvízumot. Minden felmerülő kérdésemre azonnal válaszoltak és a megoldást keresték.
Szülinapomon hívott Andi, hogy megkaptam a diákvízumomat. Ez volt a legnagyobb ajándék. Épp aznap tartottunk Melbourne felé, ezt a fotót szeretném megosztani Veletek.